Ebben a sorozatban az egyes fenntartható fejlődési célok kapcsán mutatjuk be, mit emel ki az ENSZ. Emellett jó szívvel ajánljuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal aloldalán is nézzen körbe a Nyájas Olvasó, mert érdekes adatsorokat talál egy-egy fenntartható fejlődési cél vonatkozásában.

Miért SDG? Mert Sustainable Development Goal, azaz fenntartható fejlődési cél. Összesen 17 van belőle. Az SDG17 tehát a 17. Fenntartható Fejlődési Cél (vagyis 17. FFC), amelyet így fogalmaznak meg az Agenda 2030 dokumentumban: A végrehajtás eszközeinek erősítése és a Globális Partnerség újjáélesztése a fenntartható fejlődés érdekében.

Alcéljai:

Pénzügyek
17.1 A hazai forrásmobilizáció erősítése az adó- és más bevételek beszedését végző hazai kapacitások javítása érdekében, beleértve a fejlődő országoknak nyújtott nemzetközi támogatásokat

17.2 A fejlett országok részéről a hivatalos fejlesztési támogatási (ODA) kötelezettségvállalásaik teljes megvalósítása, beleértve a fejlődő országok részére, a számos fejlett állam által vállalt 0.7%-os ODA/GNI kötelezettség, valamint a 0.15–0.20%-os ODA/GNI kötelezettség teljesítését a legkevésbé fejlett országok számára; a hivatalos fejlesztési támogatást nyújtó államok fontolják meg annak a célnak a kitűzését, hogy legalább 0.20%-os ODA/GNI összeget nyújtanak a legkevésbé fejlett országok támogatására

17.3 A fejlődő országok számára további pénzügyi források mobilizálása, többféle forrásból

17.4 Segítségnyújtás a fejlődő országok számára annak érdekében, hogy meg tudják valósítani az adósságállomány hosszú távú fenntarthatóságát egyeztetett szakpolitikák révén, amelyek szükség szerint elősegítik az adósságfinanszírozást, az adósságkönnyítést és az adósság átstrukturálását; továbbá foglalkozni szükséges a súlyosan eladósodott szegény országok külső adósságával az adósságtörlesztési nehézségek mérséklése érdekében

17.5 A legkevésbé fejlett országok számára beruházástámogatási rendszerek elfogadása és
megvalósítása

Technológia

17.6 Az Észak- Dél, Dél- Dél és háromoldalú regionális és nemzetközi együttműködés fokozása a tudomány, technológia és az innováció területén, illetve az azokhoz történő hozzáféréssel kapcsolatban, valamint a tudásmegosztás erősítése kölcsönösen elfogadott feltételek szerint, beleértve a meglévő mechanizmusok közötti koordináció javítását – különösen az ENSZ szintű mechanizmusok esetében -, valamint egy globális technológiai elősegítő mechanizmus által

17.7 A fejlődő országok számára a környezetbarát technológiák fejlesztésének, átadásának, terjesztésének elősegítése kedvező feltételek mellett, beleértve a közös megegyezés alapján biztosított koncessziós és preferenciális feltételeket

17.8 A technológiabank és a tudományos, technológiai és innovációs kapacitásépítő mechanizmus teljes körű működővé tétele a legkevésbé fejlett országok számára 2017-ig, valamint a támogató jellegű technológiák – különösen az információs és kommunikációs technológia – használatának fokozása

Kapacitásépítés

17.9 A hatékony és célirányos kapacitásépítésre irányuló nemzetközi támogatás erősítése a fejlődő országokban az összes Fenntartható Fejlődési Cél elérését célzó nemzeti tervek elősegítésére, az Észak- Dél, a Dél- Dél, és a háromoldalú együttműködés által is

Kereskedelem

17.10 Egy egyetemes, szabályokon alapuló, nyitott, diszkriminációmentes és méltányos multilaterálisereskedelmi rendszer működésének elősegítése a Kereskedelmi Világszervezet keretében, beleértve a Doha Fejlesztési Forduló keretében zajló tárgyalások lezárását

17.11 A fejlődő országok exportjának jelentős növelése, különös tekintettel annak érdekében, hogy a legkevésbé fejlett országok részaránya a világexportban 2020-ig megduplázódjon

17.12 A Kereskedelmi Világszervezet döntéseivel összhangban valamennyi legkevésbé fejlett ország számára a vám- és kvótamentes tartós piacrajutás időszerű megvalósítása, beleértve annak biztosítását is, hogy a legkevésbé fejlett országokból származó importra vonatkozó preferenciális származási szabályok átláthatóak és egyszerűek legyenek, továbbá, hogy elősegítsék a legkevésbé fejlett országok piacra jutását

Rendszerszintű kérdések

Szakpolitikai és intézményi koherencia

17.13 A globális makrogazdasági stabilitás erősítése a szakpolitikák koordinációja és koherenciája révén is

17.14 A fenntartható fejlődés érdekében a szakpolitikák koherenciájának növelése

17.15 Minden egyes ország szakpolitikai mozgásterének és vezető szerepének tiszteletben tartása a szegénység felszámolására és a fenntartható fejlődés megvalósítására irányuló szakpolitikák kialakítása és végrehajtása terén

Az érdekcsoportok közötti partnerségek

17.16 A fenntartható fejlődés érdekében a Globális Partnerség erősítése, kiegészítve a több érdekcsoportot bevonó partnerségekkel, amelyek mobilizálják és megosztják a tudást, szakértelmet, technológiát és pénzügyi forrásokat a fenntartható fejődési célok elérésének támogatása érdekében minden országban, de különösen a fejlődő országokban

17.17 Hatékony partnerségek ösztönzése és elősegítése a közszférában, a köz- és magánszféra, valamint a civil társadalom között, építve a partnerségek tapasztalataira és erőforrásokkal kapcsolatos stratégiáira

Adatok, monitoring és elszámoltathatóság

17.18 2020-ig a kapacitásépítési támogatás fokozása a fejlődő országok, köztük a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok számára a jó minőségű, időszerű és megbízható, – jövedelem, nem, kor, faji és etnikai hovatartozás, migrációs státusz, fogyatékosság, földrajzi elhelyezkedés és egyéb, a nemzeti vonatkozásban releváns jellemzők szerinti bontású – adatokhoz való hozzáférés jelentős javítása érdekében

17.19 2030-ig – a jelenlegi kezdeményezésekre építve – módszerek kidolgozása a fenntartható fejlődés előrehaladásának mérésére, amelyek kiegészítik a GDP-t, és a fejlődő országokban támogatják a statisztikai kapacitásépítést

Amit az ENSZ a statisztikai adatai alapján kiemel:

Emelkedő adósságterhek fenyegetik a fejlődő országokat a világjárványból való helyreállítás során.

Az internethasználat növekedett a világjárvány során: 2019-ben a bolygó lakosságának 54%-a, míg 2021-ben 63%-a használt internetet.

2021-be a nettó hivatalos fejlesztési támogatás (official development assistance, ODA) új csúcsot, 177,6 milliárd USD (amerikai dollár)-t ért el, nagyrészt a koronavírus-járvánnyal összefüggő segélyeknek köszönhetően.

A közvetlen külföldi beruházások összege visszaugrott 1,58 trillió USD-ra (1,58×10¹² !), ami 64%-os növekedést jelent 2020-hoz képest.

2020-ban a Fenntartható Fejlődési Célok adataira fordított hivatalos fejlesztési támogatás több mint 18%-kal csökkent.

Forrás: https://sdgs.un.org/goals/goal17

Még több: Ritchie, Roser, Mispy, Ortiz-Ospina. “Measuring progress towards the Sustainable Development Goals.” SDG-Tracker.org, website (2018). https://sdg-tracker.org/global-partnerships