Ebben a sorozatban az egyes fenntartható fejlődési célok kapcsán mutatjuk be, mit emel ki az ENSZ. Emellett jó szívvel ajánljuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal aloldalán is nézzen körbe a Nyájas Olvasó, mert érdekes adatsorokat talál egy-egy fenntartható fejlődési cél vonatkozásában.

Miért SDG? Mert Sustainable Development Goal, azaz fenntartható fejlődési cél. Összesen 17 van belőle. Az SDG14 tehát a 14. Fenntartható Fejlődési Cél (vagyis 14. FFC), amelyet így fogalmaznak meg az Agenda 2030 dokumentumban: Az óceánok, a tengerek és a tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata a fenntartható fejlődés érdekében.

Alcéljai:

14.1 2025-ig a tengereket érő szennyezés minden formájának megelőzése és jelentős csökkentése, különös tekintettel a szárazföldi tevékenységből eredőkre, beleértve a tengerbe kerülő hulladékot és tápanyagszennyezést

14.2 2020-ig a tengeri és tengerparti ökoszisztémák fenntartható kezelése és védelme egyebek mellett ellenálló képességük megerősítésével a jelentős káros hatások elkerülésére, valamint intézkedések megtétele a helyreállításukra annak elérése érdekében, hogy az óceánok
egészségesek és produktívak legyenek

14.3 Az óceánok elsavasodása által okozott hatások minimálisra csökkentése és kezelése, többek között a tudományos együttműködés fokozásával minden szinten

14.4 2020-ig a halászat hatékony szabályozása, a túlhalászat, az illegális, a nem bejelentett és nem szabályozott halászat és a környezetromboló halászati módszerek megszüntetése, valamint a tudományosan megalapozott gazdálkodási tervek végrehajtása a halállományok lehető legrövidebb időn belüli helyreállítása érdekében legalább olyan szintre, amely a biológiai jellemzőik által meghatározott maximális fenntartható hozamot eredményez

14.5 2020-ig a tengerparti és tengeri területek legalább 10%-ának megőrzése, összhangban a nemzeti jogszabályokkal és a nemzetközi joggal, az elérhető legjobb tudományos információkra alapozva

14.6 2020-ig a halászati támogatások bizonyos formáinak betiltása, amelyek a túlzott méretű kapacitásokhoz vagy túlhalászathoz vezetnek; az illegális, a nem bejelentett és nem szabályozott halászathoz hozzájáruló támogatások felszámolása és tartózkodás hasonló új támogatások bevezetésétől, elfogadva, hogy a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok megfelelő és hatékony különleges és megkülönböztetett kezelése a Kereskedelmi Világszervezet halászati támogatásokra vonatkozó tárgyalásainak szerves részét kell, hogy képezze

14.7 2030-ig a tengeri erőforrások fenntartható használatából származó gazdasági haszon növelése a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok számára, beleértve a fenntartható halászatot, az akvakultúrát és a turizmust

14.a A tudományos ismeretek bővítése, a kutatási kapacitások fejlesztése és a tengeri technológia átadása a Kormányközi Oceanográfiai Bizottság Kritériumrendszere és a Tengeri Technológia Átadás Iránymutatásai figyelembevételével az óceánok egészségének javítása és a tengeri biológiai sokféleségnek a fejlődő országok – különösen a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok – fejlődéséhez való hozzájárulásának növelése céljából

14.b A halgazdálkodó kisvállalkozók hozzáférésének biztosítása a tengeri erőforrásokhoz és piacokhoz

14.c Az óceánok és erőforrásaik megőrzésének és fenntartható használatának erősítése a nemzetközi jog végrehajtásával, az óceánok és erőforrásaik megőrzésének és fenntartható használatának jogi keretet biztosító ENSZ Tengerjogi Egyezményben foglaltak szerint, amint ezt „A jövő, amit akarunk” c. dokumentum 158. bekezdése is említi

Amit az ENSZ a statisztikai adatai alapján kiemel:

Az óceánunk, Földünk legnagyobb ökoszisztémája veszélyben van. Ennek okai: elsavasodás, túlhalászat, műanyag és tengeri szennyezés, felmelegedés, eutrofizáció.

A műanyagszennyezés megfojtja az óceánokat: több mint 17.000.000 tonna műanyag került az óceánokba 2021-ben – és ez a becslések szerint 2040-ra megháromszorozódik.

A fokozódó elsavasodás fenyegeti a tengeri élővilágot és korlátozza az óceán éghajlatváltozást mérséklő képességét. (Az óceán az éves globális CO₂-kibocsátás mintegy egynegyedét képes megkötni.)

A világ halászainak 90%-a kis halászatokban dolgozik, amelyeknek gyors támogatásra van szüksége ahhoz, hogy a világjárvány hatásával megbirkózzanak.

Forrás: https://sdgs.un.org/goals/goal14

Még több: Ritchie, Roser, Mispy, Ortiz-Ospina. “Measuring progress towards the Sustainable Development Goals.” SDG-Tracker.org, website (2018). https://sdg-tracker.org/oceans