Ebben a sorozatban az egyes fenntartható fejlődési célok kapcsán mutatjuk be, mit emel ki az ENSZ. Emellett jó szívvel ajánljuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal aloldalán is nézzen körbe a Nyájas Olvasó, mert érdekes adatsorokat talál egy-egy fenntartható fejlődési cél vonatkozásában.

Miért SDG? Mert Sustainable Development Goal, azaz fenntartható fejlődési cél. Összesen 17 van belőle. Az SDG2 tehát a 2. Fenntartható Fejlődési Cél (vagyis 2. FFC), amelyet így fogalmaznak meg az Agenda 2030 dokumentumban: Az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása.

Alcéljai:

2.1 2030-ig az éhezés felszámolása és minden ember – különös tekintettel a szegény és kiszolgáltatott helyzetben levő csoportokra beleértve a csecsemőket is -, hozzáférésének biztosítása a biztonságos, tápláló és elegendő élelmiszerhez egész évben

2.2 2030-ig az alultápláltság minden formájának felszámolása, beleértve 2025-ig a nemzetközileg meghatározott célok teljesítését az 5 év alatti gyermekek alulfejlettségére és kóros soványságára vonatkozóan, valamint a serdülő lányok, várandós és szoptató anyák és idősek táplálkozási szükségleteinek kezelése

2.3 2030-ig az élelmiszer kistermelők, különösen a nők, őslakosok, családi gazdaságok, állattenyésztők és halgazdálkodók mezőgazdasági termelékenységének és jövedelmének megduplázása, beleértve a biztonságos és egyenlő hozzáférést a földhöz, egyéb termelő erőforrásokhoz és alapanyagokhoz, ismeretekhez, pénzügyi szolgáltatásokhoz, piacokhoz, értéknövelő lehetőségekhez és nem mezőgazdasági munkalehetőségekhez

2.4 2030-ig olyan fenntartható élelmiszer-termelési rendszerek létrehozásának biztosítása és rugalmas mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása, amelyek növelik a termelékenységet és a termelési volument, segítenek az ökoszisztémák fenntartásában, erősítik a klímaváltozással, szélsőséges időjárással, szárazsággal, árvizekkel és egyéb katasztrófákkal kapcsolatos alkalmazkodási képességet, valamint fokozatosan javítják a föld és a talaj minőségét

2.5 2020-ig a vetőmagok, termesztett növények, tenyésztett és háziasított állatok és vadon élő megfelelőik genetikai sokféleségének megőrzése többek között megfelelően kezelt és változatos mag- és növénybankok útján, nemzeti, regionális, és nemzetközi szinten, valamint a genetikai erőforrások hasznosításából és az ezzel kapcsolatos hagyományos tudásból eredő hasznokhoz való hozzájutásnak és azok tisztességes és méltányos elosztásának elősegítése a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően

2.a A befektetések növelése – többek között a nemzetközi együttműködés fokozása által – a vidéki infrastruktúra, a mezőgazdasági kutatások és az ismeretterjesztési szolgáltatások, a technológiai fejlesztés, a növényi és állati génbankok területén abból a célból, hogy növekedjen a mezőgazdaság termelési kapacitása a fejlődő országokban, különösen a legkevésbé fejlett országokban

2.b A világ mezőgazdasági piacain a kereskedelmi korlátozások és torzítások kijavítása és megelőzése, beleértve a mezőgazdasági exporttámogatások valamennyi formáját, valamint az ezekkel egyenértékű hatású minden exportintézkedés párhuzamos felszámolását a Dohai Fejlesztési Forduló mandátumának megfelelően

2.c Az élelmiszeráruk piacainak és azok származékos piacainak megfelelő működését biztosító intézkedések meghozatala, valamint a piaci információkhoz történő gyors hozzáférés támogatása beleértve az élelmiszertartalékokkal kapcsolatos információkat -, az élelmiszerárak szélsőséges ingadozásának korlátozása érdekében

Amit az ENSZ a statisztikai adatai alapján kiemel:

A konfliktusok, a háború és a koronavírus okozta világjárvány világszerte aláásták az élelmiszerbiztonság eredményeit. A világon minden tíz emberből egy éhezik, míg minden háromból egyvalaki nem jut megfelelő minőségű táplálékhoz.

Míg 2019-ben az élelmiszerárak emelkedése az országok 16%-át, addig 2020-ban 47%-át érintette, és ez az arány 2022-ben várhatóan tovább emelkedik majd.

Az 5 éven aluli gyermekek közül 2020-ban mintegy 149,2 millióan szenvedtek alultápláltságból eredő növekedési és fejlődési elmaradástól. Ahhoz, hogy 2030-ra ezt 50%-kal csökkenteni lehessen, az éves csökkenést meg kell duplázni, évi 2,1%-ról évi 3,9%-ra.

Az ukrajnai háború okozta élelmiszerhiány éppen a legszegényebbeket érinti: Ukrajna és Oroszország a kukorica-, napraforgó- és búzatermesztés jelentős hányadát adja.

Forrás: https://sdgs.un.org/goals/goal2

Még több: Ritchie, Roser, Mispy, Ortiz-Ospina. “Measuring progress towards the Sustainable Development Goals.” SDG-Tracker.org, website (2018). https://sdg-tracker.org/zero-hunger