Az alábbi oldalon regisztráció ellenében sok nyelven találhatók különböző olyan szerep- és infókártyákkal dolgozó játékok, amelyek az érveken alapuló vitát segítik: https://playdecide.eu/ és témáiban a fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódnak, a fenntarthatóság szemléletével. A regisztráció ingyenes, és a kártyák letöltése is.

Az oldal 28 nyelvet ír, de a valóság persze az, hogy nem minden játék érhető el minden nyelven: viszont ha valaki legalább egy gyakoribb európai nyelvet beszél, annak egész kincsestár nyílik meg: az angolul tudóknak pedig szinte minden kártya hozzáférhető.

A legtöbb játék arra a sémára épül, hogy néhány problématerületet körüljár és ezzel kapcsolatos lehetséges véleményt megfogalmaz a játék. Ehhez szerepkártyákat és adatokra mutató kártyákat ad, amelyekkel a probléma előre megadott vetületeit vagy következményeit, esetleg okait lehet feltérképezni a vita során.

Például a műanyagszennyezéses játékban (a linken angolul, elérhető még portugálul) hat területet: az egyéni cselevés, az iskolai rendszerek, a nemzeti és nemzetközi együttműködés, valamint három nagy rendszerszintű problémát – csomagolás, hulladékkezelés, termékek tervezése – fogalmaz meg, és ehhez ad képes szerepkártyákat (ötöt – feketepont: mindenki nő, kivéve a kutatót; off: máshol nem feltétlenül van így, ebben a Földközi-tengeri klímajátékban például nem (olszaul, németül és angolul van fent) – személyes sztorikkal), valamint 12 infókártyát és 8 problémakártyát, amelyeken tényszerű információk szerepelnek. Ezeket az érvelés során jól lehet alkalmazni. Felső tagozatban az információtartalom rendben van, középiskolában (különösen gimnázium felsőbb osztályaiban) azonban további összefüggésekre érdemes rákeresni, pontosítani, ha a mélyebb tudás megszerzése is célunk.

A felkészüléshez és a vita vezetéséhez a legtöbb játékban konkrét tippeket kap a tanár. A játékok jól alkalmazhatók a gondolkodó kalapok módszerével is.

Ha nem tudunk vagy nem akarunk vitát vezetni, akkor csoportmunkában problémafát vagy megoldásfát is lehet készíteni, és ezeket összevetni, esetleg táblázatos módszerrel feldolgoztatni csoportonként a feladatokat. Ehhez alkalmas lehet például az, ha a egy-egy csoportban vegyesen vannak szereplők, akik egyéni munkában felkészülnek (elolvassák a szerepkártyáikat és az infókártyákat), és egy “maradék” csoporttag vezetésével (aki a problématerületeket olvassa végig) összegyűjtik az érveket, az ellenérveket és a javaslatokat egy-egy problématerület kapcsán. Ennek változata (gyorsabb), ha egy kiscsoport egy-egy területre fókuszál, majd plenárisan beszélik meg. Másik változat lehet ha egy-egy csoport egy-egy szereplőből készül fel (tehát mondjuk a vakcinálással kapcsolatos játékban – franciául – 10 szereplő és 30 tanuló esetén van 10 darab háromfős csoportunk), majd ők egy-egy területet képviselnek a vitában, ahol adott moderálási elvek mellett felszólalva járják végig a probléma vetületeit – példánkban négyet, miközben 28 infókártya és 18 problémakártya segítségével járják körül érveiket.