A gondolkodó kalapok módszerrel a Wild Awawke által kidolgozott (és általunk adaptált) modulban ismerkedtünk meg a gyakorlatban is. A hat gondolkodó kalap ismert, nemcsak az osztályteremben alkalmazható csoportsegítő módszer, amely mások nézőpontját ismerteti meg, illetve egy problémát egy-egy sajátos szemopntból ját körül.

A módszer nagyon mesterkéltnek tűnhet: engem például éppen a “természetellenessége” tartott vissza sokáig attól, hogy megpróbálkozzak vele – valahogy nevetségesnek éreztem már a bevezetését is, úgy gondoltam, nem biztos, hogy működne osztályban. Pedig vállalati trénerek ódákat zengenek róla. Hatékony, időtakarékos, és segít koncentrálni. Sőt, éppen arra épít, hogy egy adott pillanatban, egy adott csoporttagnak egyetlen dologra kell csak koncentrálnia.

A hat kalap színe (fehér, piros, sárga, fekete, zöld és kék) egy-egy beállítódást szimbolizál. Az egyének vagy a kiscsoportok tagjai ezekkel azonosulnak a folyamat során.

A fehér kalap a tényekre, a piros kalap az érzelmekre, a sárga kalap az előnyökre, a fekete kalap a hátrányokra, előítéletekre vagy buktatókra, a zöld kalap az inspirációkra és szabad ötletekre, a kék kalap pedig a tervekre (és a tervezésre) koncentrál.

Amikor a modul kipróbálása során aztán “menthetetlenül” a hat gondolkodó kalap következett, a módszer modorossága és kicsit erőltetett feszessége épp hogy a folyamatot segítette. Bebizonyosodott az, amit a szerző ír, hogy a módszer segít elkerülni a vita során megmerevedő álláspontokat és azt, hogy ezekbe mintegy harcállásokba bújva a résztvevők nem egymásra vagy a teljes kép feltárására fókuszálnak, hanem arra, hogy saját igazukat alátámasszák, végsősoron pedig a vitát megnyerjék. Mégiscsak jól gondolta ki ez a máltai Edward de Bono! 🙂

A kalapokat sokféleképpen használhatjuk.

(1) Adja magát, hogy (a modulban is alkalmazott) párhuzamos felkészülés, majd a szempontok ismertetése mellett egy-egy szereplő vagy csoport az összes (vagy néhány, vagy egy-egy – például fekete-sárga, piros-fehér, kék-zöld – pár) kalapot felpróbálja. Dolgozhatunk ilyen módon homogén vagy heterogén csoportokkal, használhatjuk akváriumgyakorlatként.

(2) Ennek egy változata, ha időben strukturálva kell elvenni a kalapokat. Például először a kéket, ezáltal megnézni, mi az, ami a megoldáshoz vezet. Majd a fehéret, és ezzel adatokat, tényeket keresni, amelyek segítik a stratégia kialakítását. Majd a pirosat, amely a személyes nézőpontokat jeleníti meg. Azután a zöldet, hogy lehetőségek után kutassanak. Végül pedig a feketét, majd a fehéret, hogy ezeknek a javaslatoknak a hátrányait és előnyeit megfogalmazzák. Végül pedig összegeznek. (Ehhez van, aki visszaveteti a kék kalapot.) Ezt a ciklust meg lehet esetleg ismételni, ami szintén érdekes eredményekhez vezet, hiszen mélyebben feltárja egy-egy probléma hátterét – tapasztalatom szerint inkább szervezeti szintű problémák megoldásához, stratégiaalkotáshoz passzol ez utóbbi módszer.),

(2) Nagyon izgalmas – ezt azóta felnőttekkel, szakértői műhelymunkában ki is próbáltam – a hat kalap akkor is, ha egyfajta szakérői mozaikként alkalmazzuk: az ismertetett problémát egy-egy hatfős csoport a hatféle (egyénenként egy-egy) kalapszínnel megbeszéli, majd a kalapszínek szerint alakult új csoportokban (tehát: fehér csoport, fekete csoport stb.) is összebeszélnek, végül a kezdeti vegyes csoportok újraegyesülnek és reflektálnak arra, hogy változtatnának-e az álláspontjukon. Ez a módszer segíti a különböző nézőpontok megértését – nem annyira problémamegoldásra, mint inkább helyzetelemzésre vagy reflektív tanulásra, a csoport működésének segítésére ajánlanám.

(3) Ugyanez fordítva is működik, főként hattal osztható számú csoportokban. Első körben (még kalap nélkül) a hatfős csoportok egy-egy részproblémát ismernek meg, majd jön a csoportbontás és a színek szerinti kalapolás (lehetőleg úgy, hogy egy-egy kalapos csoportba minden problématerületről kerüljenek tagok – ezért értelmes megoldás, hogyha eredetileg is hatfős csoportok alakulnak, tehát a kék csoportba hatféle terület, ugyanezek a zöld és többi csoportokba is), végül a probléma szerinti elsőként alakult csoportok újraegyesülése (ahol immár hatféle kalapszínnel és állásponttal érkeznek vissza a résztvevők), végül a közös, plenáris megbeszélés arról, milyen megoldásokat találtak az egyes csoportok. Ez a módszer inkább a megoldás irányába vezet, tehát kifejezetten jó lehet egy-egy projektmunka során is. Előnye, hogy az alapproblémát nagyon kis, megfogható szeletekre lehet bontani a hat csoport számára. Buktatója lehet, ha a problémát nem eléggé átgondoltan daraboljuk fel (túl sok az átfedés vagy túl kevés a kapcsolódás az eredeti hat csoport között), vagy ha a záró plenárist vezetjük átgondolatlanul (ügyetlenül), és nem sikerül a probléma minden szeletét összerakni, így a megoldás töredékes marad. Mindkét buktató orvosolható, például még egy plenáris körrel, vagy vezetett megbeszéléssel, esetleg grafikus rásegítéssel (mondjuk problémafa, stratégiai tábla készítésével).

(4) Az is izgalmas ötlet, hogy egy probléma megbeszélésekor vagy a közös alkotófolyamat során maguk a résztvevők választanak kalapokat, ahogyan Anna Warfield grafikájának ábráján látható. Ezt a módszert például egy közös állásfoglalás, nyilatkozat vagy munkaterv készítésénél is jól el lehet képzelni, és működik akkor is, ha a résztvevőknek etikai kérdésekre kell reflektálniuk, esetleg egy-egy komplex probléma részleteit megvilágítaniuk. Jó önismereti játék is kerekedhet belőle. Érdemes kipróbálni akár értékeléskor is, amikor egy-egy kalappal tesznek észrevételt a folyamatra vagy az eredményre a résztvevők.

A variációk száma valószínűleg még ennél is több. Jó kísérletezést kívánok hozzá!

Réti Mónika

Ebben a prezentációban kalaponként is összegyűjtöttem néhány kérdést:

Források:

Edward de Bono: A hat gondolkodó kalap – A párhuzamos gondolkodás szakaszai – A párhuzamos gondolkodás szakaszai. Manager Könyvkiadó és Könyvkereskedő Kft., 2007

Edward de Bono: Hat keret. A figyelem tudatos irányításához. HVG Könyvek, Budapest, 2010

https://www.storyboardthat.com/articles/b/six-thinking-hats-examples

https://www.storyboardthat.com/blog/e/six-thinking-hats-in-the-classroom

Image by Couleur from Pixabay