A társadalomtudományok egyre többet foglalkoznak azzal, hogy miért és hogyan játszanak az emberek. Ezek a modellek egyre kevésbé elméletiek, és egyre inkább kvantitatív adatokon (pl. big data) alapulnak. Ismerjük meg közelebbről a legnépszerűbb elméleteket, hogy eldönthessük, mennyire alkalmasak a tanulók megértésére.

1. A BARTLE-FÉLE OSZTÁLYOZÁS

Az egyik legrégebbi (1996) adatokon alapuló karakter-rendszerezés, de még ma is népszerű. Eredetileg multiplayer játékokra dolgozták ki, de azóta általánosították.

A teljesítőket mindenki ismeri, ők azok a “stréberek” és “élsportolók”, akik célokat tűznek ki maguk elé és leküzdik azokat. A kompetenciaérzet motiválja őket, hasonszőrű társaikkal imádnak versengeni, a társaságiaktól pedig dicséretet kapni. Ha nincsenek kihívásaik, jobb esetben maguk találnak valamit, rosszabb esetben apátiába zuhannak.

A felfedezők szeretnék a saját tempójukban nézelődni, vizsgálódni. Ha érdeklik őket a könyvek, akkor ők találják meg leghamarabb az elütéseket és hibákat, és az írók rejtett poénjait is. Rosszabb esetben az osztály szociális viszonyainak, a többiek tűrésküszöbének, esetleg a kiskapuk kitapogatásával vannak elfoglalva. Utálják az idő- és térkorlátokat, igénylik a szabadságot. Jó az emlékezőtehetségük.

A társaságiak a többiekért vannak jelen az órán. Nekik fájó leginkább a többiek fizikai hiánya távoktatás idején. Imádnak csoportban dolgozni és mindenféle klikkekhez, klubokhoz, szakkörökhöz csatlakozni. Legfontosabb szükségletük a kapcsolódás és valahova tartozás, ezért náluk a leghangsúlyosabb a tanárokkal kialakított személyes viszony jellege.

A “gyilkosok” legalapvetőbb formája még nem feltétlen káros, egyszerűen csak szeret jobb lenni és másokat legyőzni. Míg a teljesítő a célért önmagáért küzd, addig a gyilkos a másik legyőzéséért. Sajnos közülük kerül ki a legtöbb kötözködő és rosszindulatú bajkeverő is.

2. MARCZEWSKI-FÉLE HEXAD OSZTÁLYOZÁS

Néhány fokkal komplexebb a Bartle-féle rendszerezésnél, és jól hasznosítható az oktatásban is. A kapcsolódás, önállóság, kompetencia és szándékoltság belső hajtóerői mentén sorolja a játékosokat 6 db főtípusba – így rokonságot mutat számtalan (Schwartz, Rieman, Robbins) személyiségtipológiával, azokkal is jól kombinálható.

Azért nem írok róla bővebben, mert a kollektíva.hu nagyszerű összefoglalót írt róla, még külön személyiségtesztet is csináltak hozzá.

3. FROMANN-FÉLE F-MODELL

Fromann Richárd sok évnyi kutatása (JátékosLét) alapján 2017-ben létrejött komplex modell, amely sok tízezer magyar játékos adatain alapul, és számos korábbi elmélettel kompatibilis – még a munkapszichológia Szervezeti Személyiség Profil (SzSzP) rendszerével is majdnem tökéletesen összevethető.

Az eredmények alapján két fő dimenzió különíthető el: az emberközpontú és a világközpontú játékosok. Ezen felül három, már ismerős faktort határol el. Ezek a versengés, a közösség és a felfedezés.

Versengő tanulók

• Vezetők: fő motívációjuk státusz, a presztízs és a hírnév kivívása. Elnyerhetjük az együttműködését, ha kisebb, de számára is értékes dolgokat meghatározhat, irányíthat.
• Harcosok: céljuk jobb esetben a felülkerekedés, rosszabb esetben a mások legyőzése, vagy legrosszabb esetben maga a pusztítás. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy konstruktív maradjon. Ez objektív és fair versengési lehetőségekkel, kompetitív feladatokkal a legkönnyűbb.

Közösségi tanulók

• Csapatjátékosok: egyeseket a biztonságigény, másokat a kapcsolódás, megint másokat a segítés vagy az önös érdek motivál, de mind csapatban keresi a megoldást. Őt zavarja a legjobban, ha rossz a hangulat vagy mérgező a csapatdinamika.
• Társkeresők: számukra az iskolába járás legfontosabb jellemzője, hogy (vérmérsékletükből függően rövid- vagy hosszútávú) párkapcsolatokra tehetnek szert. Fontos számukra a pozitív énkép fenntartása, így elismernek, dicséretnek ők örülnek talán a legjobban.

Felfedező tanulók

• Fantáziálók: ha a tanóra segít nekik elszakadni a hétköznapi valóságtól, nyert ügyünk van. Kerettörténetekre, iskola- vagy osztálynarratívákra harapnak.
• Gyűjtögetők: ötösöket, piros pontokat vagy beírásokat, de mindet! Minél ritkább vagy értékesebb, annál jobb. Szeret minden területen jóvá válni, ha segítjük sokoldalúsága kibontakoztatását, nyert ügyünk van vele.
• Problémamegoldók: kihívásokra vágyók, akik rejtvényekkel és logikai feladatokkal könnyen leköthetőek. Mindig az optimális megoldást keresik. Ösztönzéssel kiemelkedő teljesítményre bírhatóak.

Hartyándi Mátyás
mentálhigiénés játékpedagógus