Komplex szabályjátékok bevezetésekor sokan kerültek már szembe a szabálymagyarázás nehézségeivel. Hogyan adhatjuk át leghatékonyabban egy játék lényegét? Melyik szabállyal érdemes kezdenünk? Hogyan kerülhetjük el, hogy az egész egy zavaros katyvasznak tűnjön?

Ez a probléma nem csak szabadidős időtöltéskor jelentkezhet, hanem a tanórákon, pedagógiai szituációkban is. Akár oktatási céllal alkalmazott társasjátékról, akár élőszerepjátékról (edu-larp), akár csak egy komplexebb feladattípusról van szó, a szabálymagyarázás kihívásai nagyon is hasonlóak.

A feladattanítás és instruálás ugyanolyan képesség mint a többi, tehát tanulható és fejleszthető. Öt éve magyarázom, hogy bár tökéletes megoldás nincs, a kulcsinformációkat érdemes egy bizonyos sorrendben előadni. Az alapelv igazságát közben több más szakértő is megerősítette (l. Ajánló).

Egyrészt nehéz eldönteni, hogy felülről lefelé haladó (top-down) vagy az alapoktól építkező (bottom-up) információátadási stratégia-e a jobb. A gyakorlatban a két megközelítés ötvözése bizonyul a legsikeresebbnek. Érdemes egy gyors átfogó képet adni a célról (quick top-down), hogy aztán a részfeladatok és konkrét lépések magyarázatával fokozatosan visszajussunk a játék lényegéhez (slow bottom-up).

Másrészt az emberiség másik nagy tapasztalata, hogy a legtöbb folyamatba sokkal könnyebb próbálkozással belerázódni, semmint könyvből megérteni. Ebből következik, hogy a gyakorlati szemléltetés (sőt, kipróbáltatás) alapvetően sikeresebb az elméleti magyarázatnál.

Harmadrészt a magyarázatok gyakran tartalmazzák a miket és hogyanokat, de arról nem esik szó, hogy miért is érdemes mindezt megtennünk. Még játékok esetén is érdemes lehet egy jó, személyes bevezetővel felkelteni a figyelmet és kedvet csinálni a tevékenységhez, történjék ez az instrukció előtt vagy után.

Főbb lépések

1. Keret(történet) / Kontextus (“Világ”): Miről szól ez az egész?
2. Cél (“Küldetés”): Mi a konkrét elérendő cél?
3. Részvétel / Szerepek (“Karakterek”): Kik próbálják elérni a célt?
4. Szabályok: Hogyan érhető el a célt?
5. Összefoglalás / Kedvcsinálás: Miért is jó nekünk, ha elérjük a célt?

Tovább tanácsok

• Fontoljuk meg, hogy van-e értelme egy bonyolult játékot megtanítani a résztvevőknek, ha csak egyszer szándékozzuk játszani velük
• Gondoljuk át a legfontosabb elvek, szabályok sorrendjét
• Kerüljük el az információs túlárasztást (frontloading), csak a minimumot magyarázzuk el
• Sok-sok példát mutassunk, méghozzá a résztvevők neveivel (ez bevonja őket)
• Aki ismeri már a feladatokat, az ne keresztbe magyarázzon, hanem kérjük meg, hogy segítsen a szemléltetéssel és tisztázó kérdésekkel
• A feltett kérdésekre ne mint akadályozó közbevetésekre tekintsünk, hanem mint lehetőségekre a tisztázáshoz
• Ha a feladat keretei megengedik, tartsunk próbakört “nyílt lapokkal”, hogy mindenkiben tisztázódjon, mi történik

Ajánló

• Jesztl József & Lencse Máté: Jól játszani (tankönyv & játékgyűjtemény)
• Shut Up & Sit Down: How To Teach Board Games Like a Pro (angol videó)

Hartyándi Mátyás
mentálhigiénés játékpedagógus