Az alábbi tanácsok részben saját élményeimen, részben pedig a szakirodalom egyes megállapításain, és azon belül is a gender kutatások eredményein és Carol Dweck mindset-elméletén alapulnak.

Mielőtt belevágnánk: a dicséret nem azonos a megerősítő visszajelzések, a bátorító kifejezések alkalmazásával. Azok is nagyon fontosak, de nem töltik be azt az erős szerepet, amit a dicséret.

1. Ahol és akit lehet: dicsérjünk!

A dicséret nagyon motiváló: mi több, az egyik leginkább motiváló eszköz a pedagógus kezében. A dicsérettől meg lehet táltosodni. Ha dicsérni valót találunk, ne habozzunk: dicsérjünk! Fontos azonban, hogy a dicséret őszinte és hiteles legyen. Örülhetünk persze a másik puszta létének is, de pedagógusként akkor tartunk valódi tükröt, ha nem érdemtelenül érkezik a dicséret. Azt, lehetőleg akkor és ott dicsérjük meg, amit támogatni, fejleszteni, gyarapítani szeretnénk, amit máskor is viszontlátnánk, amiből többet kívánunk magunknak, a közösségnek vagy a dicsért személynek. A dicséret hatását erősen tompítja, ha a dicséret üres, ha nem személyre szól, ha nem érződik mögötte a pedagógus tényleges elismerése, ha nem köthető helyzethez, vagy ha esetleg a dicsérő szavakat máskor, ironikusan vagy gúnyosan is használjuk. A dicséret előrevetítheti és elő is mozdítja a fejlődést – különösen, ha jókor és jól hangzik el, és “célba ér”.

2. Legyünk konkrétak!

Utaljunk a konkrét teljesítményre. A lányok önértékelésének fejlesztésében sokat segít, ha a konkrét teljesítményre utal a dicséret, és nemcsak a személyt minősíti. A “Köszönöm” mint visszajelzés fontos, de nem valódi értékelés és nem is dicséret. Ugyanakkor kutatások szerint a lányok általában rövidebb és túl általános (“Szép volt!”) vagy a személyükre utaló (“Ügyes!”) dicséreteket kapnak, míg a pedagógusok jellemzően könnyebben adnak alaposabb és konkrét visszajelzést a fiúknak (“Ezt a feladatot jól megoldottad, Jani!”) – még konkrét és mérhető teljesítmények esetén is (például testnevelés órán). (Bár szerencsére akadnak kivételek.) Figyeljünk arra, hogy a dicséret a helyzetre, a teljesítményre, arra a tényleges magatartásra vagy tevékenységre utaljon, amit jutalmazni, erősíteni vagy fejleszteni szeretnénk.

3. Emeljük ki a befektetett munkát és a legyőzött kihívásokat!

Carol Dweck szerint meg kell engednünk a tanulóknak, hogy tanulásukra folyamatos fejlődésként tekintsenek. Ehhez a dicséretnek elsősorban a befektetett munkára, a fejlődésre, a kihívások legyőzésében mutatott állhatatosságra, rendíthetetlenségre, bátorságra és szorgalomra kell fókuszálniuk. Nem feltétlenül az a legügyesebb tanuló, aki “született tehetségként” elsőre vesz minden akadályt. Mutassuk meg, hogy hiszünk a befektetett munkában és a tanulók folyamatos fejlődésében. Erősítsük meg, hogy a feladatok megoldásának útja is épp olyan fontos, mint az eredménye. Adjuk át, hogyan tekinthetünk kihívásokként az akadályokra. Kiváló módja ennek a dicséret.

4. Bárkit, bármiért, amire rászolgált: dicsérjünk!

Nagyon mélyen rögzült, hogy lányokat és fiúkat más okokból dicsérünk. Pedig a kutatások szerint a jó osztálytermi légkör segíti a teljesítmények kibontakozását. Osztálytermi kutatások során azonban azt is tapasztalták, hogy a fiúkat alig dicsérik meg a rendezett íráskép, a szépen vezetett füzet, a szorgalmas gyűjtőmunka vagy az igényes külsejük miatt. Meglepő, ha ezek után nem szeretnének ebbe több munkát, odafigyelést fektetni? A lányokat ellenben ritkábban dicsérik konkrét eredmények okán, és azt sem emelik ki, ha szaktudásuk fejlődött: kutatások szerint ez még az egyetemi ajánlólevelekben is kísérti őket – pedig elkerülhető. És ugye az sem meglepetés, ha a tapasztalt értékelési minták “átragadnak” a tanulókra, és egymást, sőt a tanáraikat is ezek nyomán értékelik és dicsérik?

R.M.

Források:

Basaragin M., & Savić S. (2019). Gender perspective on teacher-pupil classroom interaction: Feedback and evaluation. Slovenščina 2.0: Empirical, Applied and Interdisciplinary Research, 7(2), 172-196. https://doi.org/10.4312/slo2.0.2019.2.172-196

Beaman, Robyn & Wheldall, Kevin & Kemp, Coral. (2006). Differential teacher attention to boys and girls in the classroom. http://lst-iiep.iiep-unesco.org/cgi-bin/wwwi32.exe/%5Bin=epidoc1.in%5D/?t2000=023179/(100). 58. 10.1080/00131910600748406.

Corbett, Christianne & Hill, Catherine (2015). Solving the Equation: The Variables for Women’s Success in Engineering and Computing. American Association of University Women https://eric.ed.gov/?id=ED580805; https://ww3.aauw.org/resource/solving-the-equation-executive-summary/ ; https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED580805.pdf

Dweck, Carol (2007). The Perils and Promises of Praise. Educational Leadership, 2007 (Vol. 65, #2, p. 34-39), full article available at http://www.ascd.org

Dweck, Carol S. (2015). Szemléletváltás. A siker új pszichológiája. HVG könyvek

Heller Kirby A. & Eccles Jacquelynne (1981). Sex Differences in Teachers’ Evaluative Feedback and Students’ Expectancies for Success in Mathematics. ParsonsChild DevelopmentVol. 52, No. 3 (Sep., 1981), pp. 1015-1019 DOI: 10.2307/1129106 https://www.jstor.org/stable/1129106Page Count: 5

Hill, Katherine (ed., 2010). Why So Few? Women in Science, Technology, Engineering and Mathematics. American Association of University Women. https://ww3.aauw.org/research/why-so-few/

Falherty, Coleen (2019). Teaching Evals: Bias and Tenure. https://www.insidehighered.com/news/2019/05/20/fighting-gender-bias-student-evaluations-teaching-and-tenures-effect-instruction

Nicaise, Virginie & Cogérino, Geneviève & Bois, Julien & Amorose, Anthony. (2006). Students’ Perceptions of Teacher Feedback and Physical Competence in Physical Education Classes: Gender Effects. Journal of Teaching in Physical Education. 25. 10.1123/jtpe.25.1.36.

Peterson DAM, Biederman LA, Andersen D, Ditonto TM, Roe K (2019) Mitigating gender bias in student evaluations of teaching. PLoS ONE 14(5): e0216241. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0216241

Todor, Ioana (2014). Investigating “The Old Stereotype” about Boys/Girls and Mathematics: Gender Differences in Implicit Theory of Intelligence
and Mathematics Self-Efficacy Beliefs. Procedia – Social and Behavioral Sciences 159 ( 2014 ) 319 – 323

van Hek, Margriet & Kraaykamp Gelber & Ben Pelzer (2018). Do schools affect girls’ and boys’ reading performance differently? A multilevel study on the gendered effects of school resources and school practices, School Effectiveness and School Improvement, 29:1, 1-21, DOI: 10.1080/09243453.2017.1382540

Watson, P. R. (1992). A gender analysis of teacher feedback in coeducational secondary physical
education lessons. https://ro.ecu.edu.au/theses_hons/428

Megjegyzés: ebben a posztban a téma érzékenysége miatt emeltünk ki több szakirodalmi hivatkozást. Még több szakirodalmi hivatkozás is megadható lenne, de érzésünk szerint az már meghaladná a blog kereteit és az írás befogadhatóságát. Más posztokban is lehetne több szakirodalmi hivatkozást hozni, de nem szeretnénk minden posztot a tudományos értekezések felé terelni.

Kiemelt kép: Paul Brennan képe a Pixabay -en.