Éreztük-e már azt iskolában, hogy teljesen elmerülünk a tanulásban és mintegy feloldódunk a feladatban? Valószínűleg igen, hiszen valamiért tanárok lettünk. Csíkszentmihályi Flow-élményről szóló elméletét nagyon sok ember ismeri, de elég kevés útmutató létezik arra vonatkozóan, hogy miképpen használható fel az elmélet a tanóra alatt. 

A flow vagy áramlás élményéről és a pozitív pszichológiáról a kétezres évek óta rengeteget cikkeztek már. Itt most csak annyit említünk meg, hogy a flow állapotot elérve nem csak a tanulás eredményesebb, de mi magunk is elégedettebbek leszünk a tanulással. A flow állapot elérésének Csikszentmihályi szerint 3 fő összetevője van:

1. Tiszta célok
2. Azonnali visszajelzés (instant feedback)
3. A kompetenciák és kihívások egyensúlya

Úgy tűnik számomra, hogy ha képesek vagyunk SMART célokban gondolkodni, akkor képesek vagyunk magunkat mintegy mesterségesen is flow-közelbe navigálni.

De mit is jelent ez tanórára nézve? A kompetenciák-kihívások mátrixában többféle helyen is elhelyezkedhetnek a diákok. A legtipikusabb állapotok az unalom (a feladat túl könnyű), a szorongás (a feladat túl nehéz), illetve az izgatottság (az ábrán: arousal, pl. amikor nem a feladat miatt, de valamin pörögnek a diákjaink).

A cél lényegében mindig az, hogy a jobb felső sarok felé kalauzoljuk diákjainkat. Ezeknek legegyszerűbb módjai:

• Kihívás fokozása (felfelé visz)
• Kompetenciák bekapcsolása (jobbra visz)

Mit kezdjünk az unatkozó diákokkal? Adjunk nekik kihívást jelentő feladatot, hogy felpörögjenek.

Mit kezdjünk a szorongó vagy túlpörgő diákokkal? Adjunk neki érdeklődésük és képességeik szerinti feladatot, hogy flowba kerülhessenek, vagy legalább a kontrollélménytől megnyugodjanak kicsit.

Na jó, de hogy tudom mindezt egyszerre megcsinálni? Itt jön képbe a korábban már említett (ön)differenciálás.

Hartyándi Mátyás
mentálhigiénés játékpedagógus