Amikor Szandaszőlősön Szabóné Dóra Mónika a Titanicról tartott órát, a hetedikesek percek alatt több tucat kérdést írtak össze és tettek fel. A csodálatos pillanatok a jól megtervezett és izgalmas felvezetés gyümölcsei voltak. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a mintegy 70 kérdés nagy része a kitűzött tananyag tartalma szempontjából nem releváns. De az is egyértelmű volt, hogy szinte az egész éves fizika tanítást fel lehetne fűzni a hirtelen felvetett tömérdek kérdésre.

A kérdések között sok olyan is volt, amely nem kapcsolódott a fizika tananyaghoz, hanem egészen más (például etikai, filozófiai vagy történelmi) témákat feszegetett. De ezek java részéről is kár lett volna elfeledkezni: volt olyan, amelyik osztályfőnöki órákhoz adhatott muníciót, és olyan is, amely önmagában annyira gyönyörű volt, hogy véteknek tűnt félretenni.

Mit lehet tenni azért, hogy ezek a kérdések megmaradjanak?

Azon az órán is tervben volt a kérdések csoportosítása. Magyarázni sem kell, miért fontos, hogy a tanulók lássák: mi az, amivel a természettudomány egyáltalán foglalkozik vagy foglalkozhat, mire tud választ adni; ezen belül mi az, amivel a fizika tantárgyához köthető tudományok válaszolhatnak; mi az, ami az osztály tudásszintjével megfogható – és mi az, ami bár izgalmas témákat feszeget, mégsem akkor és ott fog előkerülni. És ami még ezen felül van?

A csodafal technika arra alkalmas, hogy a felfedeztető tanulás során a tanulók által feltett kérdéseket rendszerezze, megőrizze, és későbbi alkalmakra is elérhetővé tegye. Lehet osztálytermi táblaként, de digitálisan is megvalósítani. Így nézhet ki például (Carly és Adam természettudomány tanítási blogjából):

A csodafal technika nagyon gyorsan elkészíthető eszköz, és sokat segít abban, hogy egy korábbi óra eredményeit a tanév során máskor is élvezhessük és használhassuk. Egyúttal azt is üzeni a tanulóknak, hogy kérdéseik, ötleteik, gondolataik fontosak. Akkor sem söpörjük félre őket, ha az adott órán nem akarunk vagy nem tudunk vele foglalkozni. Lehet, hogy azért, mert nem tartozik a tantárgy által közvetített tudományok vizsgálódási körébe. Lehet, hogy tudományosan nem is vizsgálható (és ettől még lehet fontos, feszítő és érdekes). Lehet, hogy jelenlegi tudásunkat meghaladja – vagy az osztály jelenlegi tudásszintjét haladja meg. Lehet, hogy alaposabban fel kell készülni rá, hogy közelebb juthassunk hozzá. De a jó kérdés, a lényeges gondolat nem veszhet el! Jelzi, hogy a kíváncsi elme önmagában is érték, és hogy a jól irányított kíváncsisággal előbb-utóbb gazdagodni lehet.

Hogyan lássunk hozzá?

1. Először is, mutassuk meg a tanulóknak, mire való a csodafal, hogyan célszerű ezt az eszközt együtt használni.
2. Beszéljünk arról, miért fontos az ötletbörze, és miért érdemes megtartani a kérdéseket akkor is, ha adott pillanatban más célokkal vagy más lehetőségekkel tervezünk vizsgálatot. Beszéljünk arról is, milyen kérdéseket vagy ötleteket várunk a csodafalra. Állapodjunk meg a csodafal használatáról is. Ilyesmikben egyezzünk meg:
   • Mikor kerülhet új kérdés vagy ötlet a falra?
   • Hogyan nézzen ki a kérdés? (Például: egy lapra egy kérdés kerüljön, egy kérdés lehetőleg egy témára vonatkozzon. Mutassunk be egy-egy példát. Például: a “Mi az élet értelme?” kérdés érdekes, de túl tág, a “Miből készülhet napelem?” kérdés már konkrétabb, és a “Lehet-e vanádiumból napelemet készíteni?” kérdés annyira konkrét, hogy akár egyszerű kereséssel is hamar megválaszolható – de ettől még vezethet tanulságos vizsgálódásokhoz. Jó alkalom lehet ez arról is elmélkedni, milyen nehéz a jó kutatási kérdést megtalálni.)
   • Hogyan nézzen ki egy poszt? (Például: a csodafal mellé helyezett színes lapokra írjanak, lehetőleg nyomtatott betűkkel és olvashatóan, az új kérdést tűzzék fel a parafa táblára.)
   • Hogyan fognak választ találni?
   • Milyen gyakran fogjuk megvizsgálni a falat?
   • Mi fog történni, ha egy kérdésre választ találnak?

Tippek a sikerhez

• Hagyja, hogy a tanulók bármilyen kérdést feltehessenek (feltéve, ha ez nem sért közösségi normákat). Ez lehet például az 5E-ciklus első vagy második lépése során, de lehet ütemezett idő minden óra elején vagy végén (akár 1-5 perc), és remek alkalom rá az 5E-ciklus lezáró szakasza is.
• Legyen a tanulók számára egyértelmű, mikor írható és mikor tűzhető a csodafalra kérdés.
• Kapjanak a tanulók időt a csodafalazásra, például minden héten néhány percet arra, hogy szabadon tanulmányozzák, vagy legyen a csodafal olyan helyen, ahol bármikor ránézhetnek. Ez az online csodafalaknál egyszerűbben megoldható.
• Ha egy diák választ talál, vagy valami újat tanul, azt hiteles közönséggel oszthatja meg: erre szánjunk időt az órán. Ez lehet az óra eleji vagy óra végi 5 perc, de lehet online felület (online classroom, rendszerező platformok, közös blogok, stb.). Az online felületek előnye, hogy mások (akár barátok, család vagy az iskola közössége) is követhetik a megoldásokat, és hogy a megoldás bemutatására sok eszköz – például animációk, prezentációk, grafikonok vagy videók – használható)
• Segítsünk a tanulóknak megtanulni , hogyan jegyezzék meg és kövessék nyomon azokat a kérdéseket, amelyek (remélhetőleg) felmerülnek felfedeztető tanulásuk során.

Források:

Talking Inquiry: Making a Wonder Wall

A Low-Prep Strategy to Cultivate Inquiry, Voice, and Choice

Példák:

Create an “I wonder” wall

How to make a digital wonder wall

Kiemelt kép: Jiří Rotrekl képe a Pixabay -en.