Ebben a posztban olyan kapaszkodót kínálunk, amely azt mutatja meg, hogyan alkalmazható az 5E-modell a gyakorlatban.

Mielőtt ezeket a receptkönyvszerű ajánlásokat közzétenném, hadd hangsúlyozzam, hogy ezek valóban mindössze ajánlások.  Elsősorban arra szolgálnak, hogy a felfedeztető tanulásban kezdő, az ilyen foglalkozások vezetésében, tervezésében még járatlan pedagógusoknak fogódzót kínáljanak.  Az slő ilyen foglalkozások után  érzékelhető lesz, milyen módszerek testhezállók az adott pedagógus számára, melyik szakasz legyen hangsúlyosabb ahhoz, hogy a foglalkozás a csoport igényeit jobban szolgálja, hogyan illeszthető ez a modell a csoport vagy a pedagógus hagyományaihoz, szokásrendszeréhez, beállítódásaihoz.

Mindenekelőtt ismételjük át, mit jelent az 5E-modell.

A felfedeztető tanulás tanulási ciklusokból építkezik. Számos más modell létezik még a tanulási ciklus leírására: az 5E -modell talán azért ilyen népszerű, mert könnyen követhető, milyen lépések mire szolgálhatnak, és milyen tevékenységeken keresztül valósíthatók meg. Az alábbi táblázat ezt foglalja össze:

5E szakasz	angol név	a szakasz célja	főbb tevékenységek (példa)
érdeklődés	engaging	kíváncsiság felkeltése, kérdések felvetése, a tanulok gondolatainak feltárása –miért fontos, miért/hogyan történt, ez, mit tudhatunk meg erről/ebből	szöveg feldolgozása kép, filmrészlet megtekintése szabad írás grafikonelemzés TTM (tudom/tudni akarom/lmegtanulom) ötletroham
elköteleződés	exploring	segítő kérdések, motiváció megtartása, visszajelzések, mentorálás és konzultáció	megfigyelés vizsgálódás forrásfeldolgozás kísérletezés problémamegoldás információgyűjtés (interjú is) modellezés
érv-gyűjtés	explaining	tények, adatok használata, tudományos bizonyítékok, tapasztalat alapján új koncepció megfogalmazása	elemzés és értelmezés bizonyítékok, érvek gyűjtése strukturált kérdésfeltevés olvasás és megbeszélés tanári magyarázat és tanulói reflexiók gondolati műveletek: összehasonlítás, csoportosítás, hibaelemzés
elmélyülés	elaborating	együttműködés, feladatok kidolgozása, elemzés	döntéshozás problémamegoldás feladatmegoldás (elemzés, számítás, feldolgozás) vizsgálódás, kísérletezés gondolati műveletek: összehasonlítás, csoportosítás, hibaelemzés, alkalmazás, cáfolat esetvizsgálat, diszkusszió
értékelés	evaluating	eredmények, összegzése, diszkusszió, absztrakció, alkalmazás köznapi helyzetekre, kapcsolat valós problémákkal	teszt táblázat kitöltése teljesítmény értékelés naplóbejegyzés elektronikus feljegyzések (wiki, blog) fogalmi térkép problémafa portfólió poszter beszámoló vita

Egy másik segédletet Linda Lacy dolgozott ki, eredetileg egyesült államokbeli biológiatanárok számára. Ez arra ad példákat, mit tehet a pedagógus és a tanuló a felfedeztető tanulás tanulási ciklusának egyes szakaszaiban azért, hogy a tanulási folyamat eredményes legyen.

Az 5E a tanuló illetve a tanár szemszögéből (Linda Lacy összeállítása alapján (Lacy, 2005))

5E	tanuló	tanár
érdeklődés (engagement)   A háttértudás és előzetes tapasztalatok mozgósításával a tanuló kíváncsiságának felkeltése, amely a tanulás motivációját alapozza meg.   demonstrációs kísérletek olvasás szabad fogalmazás ábra / grafikonelemzés tudom/tudni akarom/ megtanulom táblázatos eszköz (TTM) ötletroham	érdeklődik a téma iránt; és ennek révén olyan kérdéseket tesz fel illetve válaszol meg, mint például: o    „Mit figyelhetünk meg ezen?” o    „Miért történt ez?” o    „Mit tudsz már erről?” o    „Mit tudhatsz meg még erről?” nincs összhangban a modellel, ha a tanuló: –       a helyes válaszra kérdez rá –       „helyes választ” ad –       ragaszkodik ahhoz, hogy válaszokat vagy magyarázatokat kapjon –       egyetlen helyes megoldást keres	felkelti a tanulók érdeklődését kérdéseket vet föl olyan válaszokat fogalmaz, amelyek felfedik, mit tudnak már a tanulók a témáról, illetve mit gondolnak a témával kapcsolatban   nincs összhangban a modellel, ha a tanár: megmagyarázza a felvetéseket definíciókat és válaszokat ad következtetéseket von le összegez előad
elköteleződés (exploration)   A kíváncsiság kielégítésére a természeti jelenségek magyarázatán, közvetlen instrukciókon, szöveges magyarázatokon keresztül háttértudás építése.   vizsgálat végzése forráselemzés gyűjtőmunka problémamegoldás modellalkotás	– egyénileg vizsgálódik, magyarázatokat keres, hogy a választott témában az érdeklődésének megfelelő területtel ismerkedjen: –       szabadon gondolkodik, de a tevékenység szabályait betartja –  teszteli előzetes elképzeléseit, becsléseit, jóslatait és feltevéseit –  új feltevéseket, jóslatokat fogalmaz meg –  különböző változatokkal kísérletezik és ezeket társaival megvitatja –  feljegyzéseket készít megfigyeléseiről és ötleteiről –  nem ítélkezik nincs összhangban a modellel, ha a tanuló: –   passzív, mások dolgoznak és gondolkodnak helyette –  csendben dolgozik, nem vagy alig beszél társaival (kivéve, ha érzéseket, ötleteket gyűjt) –  játszadozik, céltalanul tevékenykedik –       megáll egy lehetséges megoldásnál	–  facilitátorként működik –  bátorítja a tanulókat a minél önállóbb munkára –  odafigyel a tanulókra, –  meghallgatja őket –   a tanulók vizsgálódásait kérdésekkel tereli a téma irányába, ha szükséges –  elegendő időt ad a tanulóknak ahhoz, hogy a feladatot megoldják   nincs összhangban a modellel, ha a tanár: válaszokat ad megmondja vagy elmagyarázza a feladat megoldását összegez elmondja a tanulóknak, miért tévednek olyan információkat vagy adatokat mond el a tanulóknak, amelyek közvetlenül megadják a probléma megoldását lépésről lépésre vezeti a tanulókat a probléma vagy a kitűzött feladat megoldásában
érvgyűjtés (explain)   A tanulók a problémával kapcsolatos jelenségekre magyarázatokat, a feltett kérdésekre válaszokat találnak. Elvont összefüggéseket vezetnek be és magyaráznak. Fogalmakat vezetnek be és az elméletekhez vagy jelenségekhez kapcsolódó megfelelő címkeként definiálva alkalmazzák azokat.   a tanulók elemeznek és magyarázatot keresnek a feltevéseket bizonyítékokkal támasztják alá. strukturált kérdésfeltevés olvasás és megbeszélés tanári magyarázat gondolkodási készségeket fejlesztő tevékenységek: csoportosítás, összehasonlítás, hibaelemzés	–  számos információforrást használ, –  csoportos megbeszélésekkel és a tanári konzultáció segítségével finomítja a választott témával kapcsolatos fogalmakat és magyarázatokat –  elmagyarázza a különféle megoldásokat és reflektál mások magyarázataira –  kritikusan hallgatja mások magyarázatait –  kérdéseket tesz föl mások magyarázataival kapcsolatosan    –  odafigyel a tanára által adott magyarázatokra, megpróbálja megérteni azokat –  kapcsolatot keres korábbi tevékenységek eredményeivel –  használja a megfigyelésekkel és magyarázatokkal kapcsolatos jegyzeteit nincs összhangban a modellel: –       „légből kapott” magyarázatokat talál, amelyek nem állnak kapcsolatban az előzetes tapasztalatokkal –       oda nem illő tapasztalatokkal illetve fogalmakkal hozakodik elő –       indoklás, bizonyítás vagy alátámasztás nélkül fogad el magyarázatokat –       nem foglalkozik más lehetséges magyarázatokkal	–  bátorítja a tanulókat, hogy ők magyarázzák az összefüggéseket és fogalmakat –  bizonyítékokat, indoklást és a felvetések tisztázását kéri a tanulóktól –  az új összefüggések magyarázatával a tanulók korábbi tapasztalataira épít –  megadja a fogalmak, magyarázatok, összefüggések elvárt formáját     nincs összhangban a modellel: elfogadja az indoklás nélküli magyarázatokat nem kérdez bele a tanulók magyarázataiba a témához nem kapcsolódó fogalmakat vezet be vagy nem megfelelő készségeket fejleszt
elmélyülés (expand/extend/elaborate)   A tanulók felfedezik, hogyan bővíthető eddig megszerzett és hogyan alkalmazható újonnan szerzett tudásuk különféle helyzetekben. Lehetőség szerint kapcsolatokat keresnek más tématerületekkel is. A feltevéseket, elképzeléseket még alaposabban megvizsgálják és további összefüggéseket tárnak föl. A tanítási egység (óra) zárásának előkészítése és annak ellenőrzése, mit és mennyire értettek meg tanulók, különösen fontos ezen a ponton.   problémamegoldás döntéshozatal gondolkodást fejlesztő tevékenységek: összehasonlítás, csoportosítás, alkalmazás	–       új címkéket, definíciókat, magyarázatokat és készségeket alkalmaz új, mégis az előzőekhez hasonló helyzetekben –       az előzetes információk felhasználásával kérdéseket tesz föl, megoldásokat javasol, döntéseket hoz és kísérleteket / vizsgálatokat tervez –       a megfelelő tények / bizonyítékok alapján következtetéseket von le –       feljegyzi megfigyeléseit és magyarázatait –       meggyőződik róla, hogy társai is értik-e gondolatait –       kapcsolatokat talál a konkrét téma és más tartalmi területek között –       az eredeti témát tágabb kontextusban is képes értelmezni –       kapcsolatokat talál a valós helyzetek és a konkrét téma között nincs összhangban a modellel: –    céltalanul tevékenykedik, játszogat –  nem veszi figyelembe az előzetes információkat, bizonyítékokat –  „légből kapott” következtetésekre jut –  a megbeszélés, indoklás során kizárólag a tanártól hallott címkéket alkalmazza	elvárja, hogy a tanulók alkalmazzák az előzetesen megtanult szaknyelvi kifejezéseket, a megfelelő fogalmakat és magyarázatokat bátorítja a tanulókat, hogy új helyzetekben is próbálják ki és alkalmazzák az összefüggéseket, fogalmakat és készségeket emlékezteti a tanulókat a meglévő adatokra, bizonyítékokra, olyan kérdések feltevésével, mint például: o   Mit az, amit tudtok már? o   Miért gondoljátok, hogy…? keresi a lehetőséget, hogy a konkrét témát más témákhoz, fogalmakhoz, témakörökhöz kösse tisztázó kérdésekkel segíti, hogy a tanulók felismerjék a konkrét téma és más tématerületek közötti kapcsolatokat nincs összhangban a modellel: –  kizárólagos válaszokat ad –  közli a tanulókkal, hogy tévednek –  előad –  lépésről lépésre vezeti rá a tanulókat a megoldásra –  elmagyarázza, hogyan kell feladatokat vagy problémákat megoldani
értékelés (evaluation)   A tanulók tudásbeli gyarapodásának, készség-fejlődésének értékelése.    a fenti oszlopok tartalma közül bármelyik elem pontozóeszköz vagy értékelő táblázat kidolgozása teszt vagy mérőlap (zárt végű feleletválasztós kérdések, önálló feleletalkotás, nyitott végű kérdések) teljesítményértékelés produktum elkészítése (előzetes elvárások tisztázása alapján) tanulói tevékenységnapló fogalmi térkép portfólió	–  nyílt végű kérdésekre válaszol, a megfigyelések, adatok, tények, és előzőleg elfogadott magyarázatok felhasználásával –  megérti a fogalmakat illetve fejlődnek készségei, gyarapodik tudása –  értékeli saját fejlődését, reflektál tudásának gyarapodására –  különböző módon értékeli a téma kapcsán nyert tudását   nincs összhangban a modellel: –  a tények vagy előzetesen elfogadott magyarázatok alkalmazása nélkül jut következtetésekre –  csak igen/nem válaszokat ad –  csak memorizált (bemagolt) magyarázatokat vagy válaszokat ad –  nem tudja saját szavaival megfelelően kifejezni magát –  új, a feldolgozott témához nem kapcsolódó témákat vet föl	–  megfigyeli, hogyan alkalmazzák a tanulók új tudásukat és készségeiket –  értékeli a tanulók tudását és készségeit –  olyan jeleket, bizonyítékokat keres, amelyek alapján alátámasztható, hogy a tanulók gondolkodása, viselkedése megváltozott –  engedi, hogy a tanulók maguk is értékeljék saját tanulási folyamatukat illetve a csoport együttműködésének folyamatát –  olyan nyílt végű kérdéseket tesz fel, mint például: o Mivel bizonyítanád, hogy… ? o Mit tudsz arról, hogy… ? o   Hogyan magyaráznád, hogy… ? nincs összhangban a modellel: –  a szerzett szókincsre, fogalmakra, egyes szakszavakra és tényekre vagy adatokra kérdez rá, –  az összefüggések feltárása nélkül új fogalmakat, összefüggéseket vezet be –  bizonytalan, feszült légkört teremt –  olyan nyitott vitát, megbeszélést kezdeményez vagy enged, amely a tanult fogalmakhoz és készségekhez nem kapcsolódik

Réti Mónika

Photo by sergio medina on Unsplash