Az Urban Science nem helyez előtérbe egy adott pedagógiai megközelítést. Szerintünk tanároknak el kell dönteniük, hogy mi felel meg a tanulóknak, a tantervnek és az iskolai tanulási környezetnek. A választott megközelítéseknek ugyanakkor meg kell felelniük a hatékony felfedeztető tanulás (inquiry-based learning, IBL) és a fenntarthatóságra nevelés alapelveinek, olyan tanítási és tanulási keretrendszert biztosítva, amely:

1. megérti a tanuló korábbi (előzetes) tapasztalatait és épít azokra;
2. értelmes és releváns a tanulók életében;
3. közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségét biztosítja az iskolán belül és kívül, különféle körülmények között és különféle összefüggésekben;
4. megértésen, közös értékeken és a felelősség megosztásán alapuló megoldásokat ösztönöz;
5. segít a tanulóknak, hogy felfedezzék értékeiket és jövőképüket;
6. számos kontextusban zajlik, térben és időben is;
7. a tantárgyakon belüli, az interdiszciplináris (tantárgyak közötti)és az egészintézményes (az iskola belső szervezete, infrastruktúrája, a létesítmény használata) tanulás lehetőségeit is kihasználja;
8. a változási képességeket épít;
9. lehetőséget kínál holisztikus gondolkodásra, tanulásra és cselekedetekre;
10. serkenti a kritikus gondolkodást, fejleszti a kreativitást a környezeti kihívásokra való válaszadásban, és aktívan ösztönzi a részvételt a helyi környezetvédelmi kérdések kezelésében, összekapcsolva azokat a globális témákkal;
11. ápolja a természeti világ értékelését és megérteti, hogy az emberi jólét, az egészséges társadalmak és a gazdasági tevékenység a természettől függ;
12. lehetőséget ad a visszajelzésre, ezáltal lehetővé téve a fokozottabb megértést.

A felfedeztető tanulás keretrendszere alapvetően négy területet ölel körül, amelyek akár egyetlen tanulási ciklusban, akár egy-egy tevékenységsorban is megjelenhetnek:

• problémaközpontú tevékenységek – gyakran nem az egyetlen helyes válasz megtalálása, hanem a kérdéskör vagy jelenség komplex rendszerének feltárása a cél
• vizsgálódások, kísérletek, információ gyűjtését (és tapasztalatok szerzését) szolgáló tevékenységek – ezek esetenként egy-egy tanári demonstráció értelmezését is jelenthetik, de inkább tanulói munkára utalnak
• önszabályozó tanulási ciklusok, a tanulói autonómia támogatása
• érvelés, vita, illetve az eredmények bemutatása, kommunikáció

A felfedeztető tanulás keretrendszere tanulási ciklusokban gondolkodik. Az egyes ciklusok úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy a pedagógus az előző ciklusok értékelésének nyomán újrafogalmazza céljait. Ezáltal a cselekvés és a reflexió váltakozó ritmusa jellemzi a felfedeztető tanulást a pedagógusok szemszögéből vizsgálva. A felfedeztető tanulás általunk alkalmazott modelljét a szakirodalom (Rodger Bybee nyomán) 5E-modellnek nevezi.

A modell elnevezésében az öt „E” a felfedeztető folyamat mint tanulási ciklus öt fontos állomását jelenti:

1. az érdeklődés felkeltését
2. a feladat iránti elköteleződést (miután feltártuk a problémát, a jelenség magyarázata során a vizsgálatainkból, az összegyűjtött adatokból, információkból, megfigyelésekből kiindulva érveket fogalmazunk meg állításaink alátámasztása érdekében)
3. az érvgyűjtést, azaz érveink és bizonyítékaink rendszerezését
4. az elmélyülést, vagyis a feladat gondos kimunkálását, a probléma megoldását lehetővé tevő rendszeres munkát
5. végül az eredmények és a munkafolyamat értékelését és ennek kommunikációját.

Az öt állomás egymást követve, de minden állomáson az értékeléssel és az érdeklődés fenntartásával szorosan összefonódva alkotja a tanulási ciklust. Az ötödik, “értékelő” állomás végül újabb ciklus kezdetéhez vezet: ez a felmerült újabb kérdések, problémák, eredmények, tanulási igények alapján szerveződik.

Az 5E modell működéséről további posztban lehet olvasni.

A felfedeztető tanulás nem egyetlen egységes módszer, hanem inkább egy keretrendszer, amely meghatározza azt, hogy a pedagógus hogyan tervez tanulási környezeteket. Egyúttal egy olyan viszonyrendszert vázol, ahol a tanuló a tanórai tevékenység aktív szereplője, míg a pedagógus a tervezés-előkészítés és az értékelés során kap látványos szerepet, a tanóra során pedig inkább a folyamatokat segíti, a tevékenységeket tartja mederben, de ismeretközlő, közvetlen irányító szerepe háttérbe szorul. A felfedeztető tanulás számos módszerrel eredményesen valósítható meg. A problémaalapú tanulás, a kutatásalapú tanulás, a dizájnalapú tanulás, a projektmódszer, a komplex instrukció, valamint számos kooperatív technika jól segíti a felfedeztető tanulás-tanítás gyakorlatát.

Az Urban Science projektben arra teszünk kísérletet, hogy a felfedezető tanulás munkaformáit a kerettörténet módszer ötvözve alkalmazzuk.

Réti Mónika